Az FC Barcelona elsőszámú kapusa,  aki a Barça ’B’-ben nyitogatta először a szárnyait. Végigjárta a katalán  gárda ifjúsági, és utánpótlás csapatait, hogy a ’B’-csapatból  kiemelkedve a felnőtt csapat elsőszámú hálóőre legyen. Teljesítménye  rendszeresen pezsgő vitákra ad okot a szurkolók körében, de a szakmai  vezetés maximálisan megbízik a tudásában.
 
 A 2002/03-as idényben mutatkozott be a felnőtt csapatban Louis van Gaal  edzősége idején. A következő idényben pedig már a csapat elsőszámú  kapusa lett. Pedig a kezdet nem ígért ilyen gyors berobbanást a számára,  hisz 2003 nyarán a klubvezetés leigazolta a török Rüstü Recbert, aki a  fiatal katalánnál rutinosabbnak, érettebbnek volt mondható. Aztán az  idény elején egy-két gyengébb meccs után Frank Rijkaard Valdés-t  állította a kapuba, aki aztán ott is ragadt a kezdőcsapatban. Victor  hétről-hétre megbízható teljesítménnyel ajándékozta meg a csapat  szurkolóit, s ezzel elnyerte a szakmai vezetés teljes bizalmát is. Az  idény hátralevő részében kirobbanthatatlan lett a kezdőcsapatból. És ez  azóta is így van. 
 
 Victor igazi katalán, aki jól együttél a csapattal. Irányítja a  védelmet, és a hátsó alakzat egyre inkább elfogadta. Megítélése mégis  ambivalens érzéseket vált ki a szurkolókból - lássuk be, erre némi okot  szolgáltat is. Kiváló reflexekkel rendelkezik, egy az egyben kiváló  döntéseket hoz, ugyanakkor ordító, gyermeteg hibák elkövetésére is  képes. Azt azonban el kell ismerni, hogy a jó, kiemelkedő teljesítmény  sokkal több, mint a gyenge játék. Egy másik előnye, hogy a tétmeccskre  felszívja magát, és briliáns védésekkel tartja a csapatban a lelket:  gondoljunk csak a 2006-os vagy a 2009-es BL – döntőre.
 
 Pályafutása eddigi szakaszában szinte mindent megnyert a csapattal, amit  klubszinten el lehet érni: spanyol bajnok lett, nyert spanyol kupát,  spanyol szuperkupát, kétszeres BL – győztes. A válogatottbeli  bemutatkozására még várni kell, annak ellenére, hogy kétszeres Zamora –  díjas (2005, 2009) kapusról van szó.
 ![]()